A „közel nullás szabály” érthetően

Egyetemi fizikapéldák dzsungelébe merészkedik az aki megpróbálja értelmezni, mit jelent a gyakorlatban a 2021-ben életbe lépett közel nullás energetikai besorolási követelmény az újépítésű lakóingatlanok esetében az építtető szemszögéből. Megvizsgáljuk, mik a legfontosabb tudnivalók a KNE-ről – méghozzá matek nélkül, közérthetően.

Lényeges változás lépett életbe 2021 január elsejétől: immár csak olyan újépítésű épületekre kaphatunk használatbavételi engedélyt, amelyek közel nulla energetikai (KNE) besorolásba tartoznak. (Valójában hat hónap haladékkal, 2021 június 30-tól alkalmazzák a rendelkezést annak érdekében, hogy a már megkezdett építkezésekre lehetőség szerint ne hasson negatívan az egyébként már 5 éve ismert, EU-s ösztönzésű változás bevezetése.)

A KNE szó szerint:
Aki pontosan szeretne utána olvasni a részleteknek, annak hasznosak lehetnek a következő források: Magyar Közlöny: 2020. évi 294. szám Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet Módosító jogszabály: 701/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet, 57/2020. (XII. 29.) ITM rendelet

Az új előírás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ház nem megújuló energiaforrásokból származó energiafelhasználása csak egészen minimális lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Mik a legfontosabb tudnivalók a közel nulla energetikai szabályról? Ezeknek jártunk utána közérthetően.

Közel nulla érthetően? Nos…

Előre kell bocsátanunk: bár minden blogbejegyzésünkben igyekszünk a lehető legközérthetőbb módon, kifejezetten a nem túl gyakorlott építtetők számára írni, akadnak azonban témák, amelyeknél – jellegükből adódóan – már ennek határait vagyunk kénytelenek súrolni. Aki keresett már forrásokat az interneten a közel nulla energetikai szabvánnyal kapcsolatban, az bizonyára felfedezte, hogy rengeteg blogbejegyzés és cikk született már e témában azóta, hogy 2015-ben felmerült ennek majdani bevezetése. 2021 január 1. óta pedig gombamódon szaporodnak az egyetemi fizikapéldákkal teleszórt, nehezen emészthető szakmai cikkek. Mi arra teszünk kísérletet, hogy valóban a lehető legérthetőbben írjunk erről és adjunk tanácsot, ennek óhatatlan velejárója, hogy aligha mi leszünk a legprecízebbek. Aki matekpéldákat és mérnöki pontosságú meghatározásokat keres, az találomra válasszon egy másik bejegyzést a témában. (Akad bőven.) Aki viszont azt szeretné tudni, hogy építtetőként mit jelent a változás a gyakorlatban, mire készüljünk a közel nullás szabály miatt, az olvassa tovább ezt a bejegyzést, igyekszünk mindent alaposan átrágni.

A KNE nemcsak szabály, hanem rendszer

A legfontosabb változás 2021-től az, hogy a tervezőmérnökök helyett egyre inkább az energetikai tanúsítással foglalkozó szakemberek lesznek azok a „nagy varázslók”, akikkel egy tervezett építkezés előtt (és talán alatt is) sokat kell konzultálnunk. Ennek az az oka, hogy a 300 nm alatti lakóházak hatósági engedélyeztetése pár éve egyszerűsödött, (ezekre csupán bejelentési kötelezettség vonatkozik), ugyanakkor a használatbavételi engedély megszerzése az új szabvány mentén nagyon fontossá vált. (Az építkezést megelőző teendőkről és a szükséges engedélyekről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesen.)

Hogyan számítják ki a ház energetikai besorolását?

Maga a besorolás a ház összesített energetikai jellemzőit (a fűtés, a melegvízelőállítás és a világítás elsődleges energiaigénye egy négyzetméternyi beépített területre vetítve) kifejező Ep-értéket viszonyítják a közel nulla Ep-követelményhez. Ha az eredmény 81 százaléknál jobb, akkor megkaphatjuk a minimálisan szükséges BB minősítést. A rendszer nemcsak bonyolultnak hangzik, hanem valóban az is, hiszen a fentieken kívül figyelembe veszik azt is, hogy milyen a hőszigetelés, illetve, hogy az energiaszükséglet mekkora hányadát fedezik megújuló energiaforrásokból.

Nincs örök recept

A közel nullás energetikai besorolás elérésére nincs állandó, mindenki számára és minden esetben általánosan alkalmazható, általános recept. Hiába keresünk, nem fogunk olyan bejegyzést találni sehol, amely arról biztosítana, hogy ilyen vagy olyan szigetelés alkalmazása esetén, vagy ilyen-olyan gázkazán felszerelésével teljesíthető ez a feltételrendszer. (Vagy ha mégis ilyesmit olvasunk, jobb ha tudjuk, hogy az átverés. Nem csak talán, hanem biztosan.) A KNE-megfeleléshez ugyanis az kell, hogy az egész ház, mint rendszer úgy legyen megtervezve és úgy is épüljön meg, hogy minimális legyen az energiavesztesége. Ehhez önmagában a nagy fajlagos hatékonysággal működő kazán vagy a szuper hőszigetelés még kevés (bár mindkettő fontos). Biztosan szükség lesz arra is, hogy megújuló energiaforrásokat is felhasználjunk az épület energiaszükségletének (részbeni) fedezésére – de még ez sem olyan egyszerű, hogy vegyünk egy pár napelemet és installáljuk a tetőre, aztán akkor már minden oké.

Hangsúlyozzuk: a KNE-megfelelés egy egységes rendszert igényel, amelynek része a szigetelés, a fűtés fajtája és hatékonysága, és a megújuló energiaforrások legalább részbeni felhasználása.

Amint jobban beleássuk magunkat a témába, úgy tévedhetünk el egyre jobban a már említett fizikapéldák dzsungelében, amely a különböző falazóanyagok és födémtípusok, illetve azok szigetelési megoldásainak hőmegtartási (hővesztési) tényezőit vetik egybe különböző fűtésrendszerek hatékonyságát kifejező tételsorokkal. És bár lehet, hogy vannak sokan, akik képesek lennének eligazodni ebben a dzsungelben, de a fáradozásuk nem sokat ér, hiszen a végén úgyis egy energetikai mérnök fogja kiállítani az épület „bizonyítványát”. Ezért jobb, ha még az építés előtt konzultálunk egy szakemberrel!

Napelem, hőszivattyú, kandalló

A megújuló energiaforrások részbeni alkalmazására nem a napelem lehet az egyetlen megoldás, hanem hőszivattyú vagy fafűtés is megfelelhet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem elég a KNE-megfeleléshez az, hogy ezek bármelyikét beépítjük a gépészetbe, az egész rendszernek egységesen kell megfelelnie.  

Drágább építkezés – olcsóbb rezsi

A KNE-vel kapcsolatos főbb tudnivalókat vizsgáló blogbejegyzésünkben nem mehetünk el a költségek kérdése mellett sem. Az új rendelet szigorú előírásai miatt ugyanis biztosan drágul az építkezés. Több, vastagabb és jobb (tehát drágább) homlokzati-, lábazati-, födém- és tetőszigetelésre lesz szükség, kell napelem, kandalló vagy hőszivattyú. Jobb gázkazánra lesz szükségünk vagy kisebb fogyasztású elektromos fűtőtesteket kell alkalmaznunk, és még az sem lesz mindegy, hogy milyen villanybojlerrel oldjuk meg/egészítjük ki a melegvízrendszert. Azt azonban nem lehet pontosan meghatározni, hogy mindez mennyivel teszi költségesebbé a beruházást, hiszen ehhez tudni kellene, hogy pontosan mire is lesz szükségünk a megfeleléshez, illetve azt is, hogy eredetileg milyen anyagokkal/gépészeti elemekkel kalkuláltunk. Bármennyi is legyen azonban a „saccperkábé” drágulás mértéke, az biztos, hogy a rezsiszámlán mindez meg fog térülni a következő években, és csökken a házunk környezeti lábnyoma is – és ugyebár, mindkettő felettébb örömteli a jövőnk szempontjából.

Részletes kérdezz-felelek típusú cikkünk a KNE-ről itt olvasható!

Hasonló bejegyzések