GYIK a közel nulla energetikai követelményrendszerről

2021 január elsejétől érvényes, a gyakorlatban pedig júliustól alkalmazzák az újépítésű magáncélú lakóingatlanok esetében az úgynevezett közel nulla energetikai követelményrendszert, amely a használatbavételi engedély kiadásának elengedhetetlen feltétele. Kérdések és válaszok formájában vesszük át, mit is kell erről tudni a gyakorlatban.

Mi az a KNE?

A 2021 január elsejétől bevezetett közel nullás energiaigény alkalmazása nem váratlan fejlemény, hiszen már 2014-ben megszületett róla a 20/2014. (III.7.) BM rendelet, amely több lépcsőben szigorította az épületekkel kapcsolatos energiahatékonysági követelményrendszert. Ennek utolsó, legszigorúbb eleme lépett életbe 2021-től (ténylegesen július 1-i alkalmazással). Ez kimondja, hogy csakis olyan házra vagy lakásra adható ki használatbavételi engedély, amelynek közel nulla az energiaigénye.

Miért kell ez?

Az épületek energiafelhasználásának csökkentése az Európa Parlament, a Tanács és az Unió közös törekvése, amely arra irányul, hogy csökkentse a kontinens országainak fogyasztását és áttételesen a függőséget is jórészt exportált, nem megújuló energiaforrásoktól. És persze mindez illeszkedik a klímavédelmi intézkedésekhez is, hiszen a kisebb fogyasztás kisebb ökolábnyomot is eredményez. Mindazonáltal a szigorúbb energiahatékonysági normák a fogyasztók érdekeit is szolgálják – és nem csak közvetett módon, hanem nagyon is kézzelfoghatóan is: a kisebb energiaveszteség kisebb rezsiszámlát eredményez, így mindenképpen megtérül a pluszberuházás.

Mit jelent a gyakorlatban a „közel nulla” energiafelhasználás?

Azt, hogy a lakás/ház fogyasztása csak minimális mértékben lehet több, mint amit megújuló energiaforrásokból elő lehet állítani. Vagyis a lehető legkevesebb. Az energetikai besorolás hazánkban 2016 óta egy AA++-tól JJ-ig terjedő skálán van meghatározva – olyasmin, mint amit a mosógépeknél is látunk az üzletekben. A legjobb az AA++ míg a JJ a legrosszabb. Ezen a 13 lépcsős skálán az ötödik legjobb BB minősítés számít közel nulla energiafelhasználásúnak.

Honnan tudhatjuk, hogy az építendő ház megfelel-e a KNE-szint követelményeinek?

A besorolás során a ház összesített energetikai jellemzőit (a fűtés, a melegvízelőállítás és a világítás elsődleges energiaigénye egy négyzetméternyi beépített területre vetítve) kifejező Ep-értéket viszonyítják a közel nulla Ep-követelményhez. Ha az eredmény 81 százaléknál jobb, akkor megkaphatjuk a minimálisan szükséges BB minősítést (vagy jobbat). A rendszer nemcsak bonyolultnak hangzik, hanem valóban az is, hiszen a fentieken kívül figyelembe veszik azt is, hogy milyen a hőszigetelés, illetve azt, hogy az energiaszükséglet mekkora hányadát fedezzük saját, megújuló energiaforrásokból. Lehet, hogy valaki képes kiszámítani egy sor bonyolult képlettel a ház főbb besorolási jellemzőit, de a legegyszerűbb és legbiztosabb módja, hogy kiderítsük, hogy az építendő ház megfelel-e a KNE-szint követelményeinek az, ha szakemberhez fordulunk.

Kötelező a napelem?

Nem, de valamilyen zöld, házilag előállított energia felhasználása viszont elengedhetetlen (és amúgy nem csak a KNE-megfelelés miatt, erről külön szabályok is rendelkeztek már) ha meg akarjuk kapni a használatbavételi engedélyt. Az viszont ránk (pontosabban a tervezőnkre) van bízva, hogy milyen megoldást választ arra, hogy a ház már említett elsődleges energiafelhasználásának minimum 25 százalékát saját, megújuló forrásból biztosítsa. Erre nemcsak a napelem lehet megoldás, hanem például egy kandalló is, vagy hőszivattyú, de más megoldás sem kizárt, akár saját vízerőművet is építhetünk a közeli patak partjára – csak ez nem túl gyakori.

Milyen vastag szigeteléseket kell ahhoz, hogy megfeleljünk a KNE-energetikai szintnek?

Minél vastagabbat és jobb minőségűt, annál jobb – de nem csak a szabványok miatt, hanem mert hosszabb távon sok pénzt takaríthatunk meg azon, ha csekély a ház hővesztesége. Nincs azonban olyan általános formula, amely minden ház esetében alkalmazható lenne, hiszen sok függ attól, hogy milyen falazóanyagot használunk, vagy milyen födémszerkezettel, tetővel, alappal, lábazattal stb. tervezzük a házat. Szóval erről jobb, ha szakembert kérdezünk. De ne felejtsük: tehetnénk akár 100 centiméteres szigetelést is a falakra, attól még a ház nem fog megfelelni a fent leírt szempontrendszer szerint az energiahatékonysági besorolásnak.

Milyen épületgépészeti egységeket (gázkazán, radiátor, fűtőtest, bojler, stb.) kell beszerelni a KNE-besorolás érdekében?

Ezt nem lehet pontosan meghatározni. Persze, minél kisebb az egyes egységek energiafogyasztása, annál jobb, de ezt jobb, ha az energetikai mérnökre és az épületgépészre/tervezőre bízzuk.

Mennyi többlet-ráfordítást igényel a szigorúbb feltételrendszernek való megfelelés?

Ezt is nehéz pontosan meghatározni, hiszen tulajdonképpen „csak” olyan különbségekről van szó, hogy 10 helyett például 15 centiméteres homlokzati szigetelést kell alkalmaznunk, vagy eggyel jobb energia-hatékonysági besorolással rendelkező gázkazánt kell beszereznünk. Azért „csupán” ennyi a különbség, mert már 2018 óta érvényben van az a szabály, hogy a ház energiaellátásának legalább egy részét megújuló energiaforrásokból kell kielégíteni. Vagyis a napelem vagy a kandalló nem a KNE-vel összefüggésben kerül fel a beruházási tételek listájára az építkezéskor. 

Mennyit lehet ezzel spórolni?

Ezt sem lehet pontosan meghatározni, de az biztos, hogy sokat. Azt már megírtuk, hogy felújítások esetén a jó hőszigeteléssel 30-50 százalékot lehet spórolni a fűtésszámlán. Egy új ház esetében a különbség nem lehet ekkora az új, szigorúbb követelményrendszernek való megfelelés kényszere miatt, hiszen új építésnél eleve jó minőségű és teljeskörű szigetelésrendszer kellett, hogy szerepeljen a tervekben, illetve mint már említettük, az is benne volt a pakliban, hogy saját alternatív megújuló energiaellátási rendszert is kötelező alkalmazni. A szakértők becslései is eléggé megoszlanak a kérdésben, a legtöbben nagyjából 10-20 százalék közötti megtakarítással számolnak az áram- és a gázszámlán – és az sem kevés.

Hasonló bejegyzések