Instant meleg: sokat spórolhatunk a födémszigetelésen

Egyszerű lerakni, nem túl költséges beruházás és azonnal, érezhető mértékben teszi melegebbé a házat – ezek a födémszigetelés legnagyobb előnyei. És ezzel még télen sem késő foglalkozni. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a födémszigetelésről.

A homlokzati szigetelés látványos munka (erről részletesen itt írtunk), és persze komoly megtakarítást is eredményezhet a téli fűtésszámlán, de viszonylag hosszadalmas művelet, amely nemcsak költséges, hanem komoly nekikészülést (például: akár állványozást is) igényelhet. Ugyanakkor létezik egy egyszerűbb (de nem helyettesítő!) megoldás arra, hogy kevés pénzből gazdálkodva, akár télvíz idején is azonnal melegebbé tegyük a házat, és már akár holnaputántól spórolhassunk a fűtésen.

Ez pedig a födémszigetelés.

A szigetelés egységes rendszer

Mielőtt azonban részletesen körüljárnánk a témát, fontos tisztázni: a ház (vagy lakás) szigetelése egy egységes rendszer, amelynek része a falak (homlokzat), a födém és a tető szigetelése, valamint a korszerű, jó hőtartási értékkel rendelkező nyílászárók és az azokhoz kapcsolódó „hőhidak”. Ennek a rendszernek az egyik alkotóeleme a födémszigetelés – de csak az egyik eleme, ezt ne felejtsük! Vagyis önmagában csak ez nem váltja ki a komplett hőszigetelési rendszert – ugyanakkor azonnal hozzájárul ahhoz, hogy jelentősen javuljon a hőérzetünk a lakásban és spóroljunk a fűtésszámlán.

Miért jó a födémszigetelés?

A meleg levegő mindig ott távozik, ahol tud – vagyis hiába cseréjük ki például a régi ablakokat új, thermo üveges változatokra, ha máshol nem zárjuk be a meleget a házba, akkor a falakon és a tetőn át távozik. Persze, főleg a tetőn át, hiszen a meleg levegő felfelé száll. Ezért a ház szigetelési rendszerének legfontosabb eleme a födém és a tető szigetelése.

Ebben a cikkünkben a födémszigeteléssel kapcsolatos általános tudnivalókkal foglalkozunk, egy olyan ház esetében, amelynek padlástere nem lakott és jellemzően nincs is használatban. Megvizsgáljuk hogyan, milyen anyagokkal végezhetjük el ezt a munkát és azt is, hogy nagyjából mennyibe kerül és mire vigyázzunk különösen. És persze a legfontosabb kérdésre is választ adunk. Ez pedig a következő:

Mennyit lehet spórolni a födémszigeteléssel?

Ez jórészt attól függ, hogy mennyire jó a ház szigetelésének többi eleme. Ha a falak és a nyílászárók hőszigetelési értéke legalább közepes, akkor akár 50 százalékos energia-veszteséget is okozhat a födémszigetelés hiánya. A helyzet persze minden ház esetében más és más, de a szakma általánosan elfogadottnak tekinti a 25-30 százalékos hőveszteség-értéket a födémszigetelés hiánya miatt. Vagyis: nagyjából ennyit, 25-30 százalékot spórolhatunk a fűtésszámlán csupán azzal, ha a padlástér felől kőzetgyapot-lemezekkel vagy üveggyapot „paplanokkal” borítjuk le a födémet.

Hogyan szigeteljük a födémet?

A födémszigetelés az egyik legegyszerűbb munka, akár magunk is el tudjuk végezni. Igaz, nem minden szempontból kellemes.

A födémszigetelés elvégzésének menete végtelenül egyszerű: a tekercsekben kapható üveggyapotot vagy a táblás kiszerelésben elérhető kőzetgyapotot le kell teríteni a padláson. Minél tökéletesebb fedéssel, és persze egy alapos takarítás után. Nem kell ragasztani, és elég nagyjából beszabni/bevágni. Egyszerűen hangzik, ugye? Nos, az is – de azért van néhány apróság, ami megnehezítheti a dolgunkat.

 

Mire kell figyelni a födém szigetelésekor?

  1. Az üveggyapot különösen szúrós, míg a kőzetgyapot csak mérsékelten, de szintén viszketést okozhat. Mindkét anyag esetében fontos, hogy az anyag ne érintkezzen közvetlenül a bőrünkkel és a pora ne kerüljön a légutunkba sem. Vagyis viseljünk hosszú ujjú, teljesen zárt ruházatot és kesztyűt, sapkát, szájmaszkot! Ha nem vagyunk elég körültekintőek, két napig vakarhatjuk minden négyzetcentiméternyi bőrünket, amit nem fedtünk be rendesen.
  2. A tekercseket nem mindig egyszerű feljuttatni a padlástérbe. Ha a göngyöleg nem fér fel egyben, szabjunk le előre méretes darabokat és azokat vigyük fel magunkkal – vagy használjuk eleve a táblás kiszerelésű kőzetgyapotot!
  3. Ügyeljünk arra, hogy ne kapjon nedvességet a „szigetelőpaplan”. A víz ugyanis hamar tönkretekheti a gyapotot. Vagyis, ha bárhol beázik a tető, mindenképpen javítsuk meg, mielőtt leterítenénk a választott anyagot.
  4. Alakítsunk ki járófelületeket a szigetelés fölött akkor is, ha egyébként nem használjuk a padlásteret, hiszen néha azért lehet dolgunk fönt – és nem is tudunk másképp rendes munkát végezni. Az üveg- és kőzetgyapot ugyanis egyáltalán nem alkalmas arra, hogy járjunk rajta. Ezért fontos a kiálló gerendákon lefektetett pallókból vagy vastagabb lécekből egy-két „cicajárdát” kialakítanunk a szigetelés fölött. Kiálló gerendák hiányában alkalmazzunk a szigetelés vastagságánál kicsit magasabb, minél nagyobb felületű stafnikat a pallók/deszkák hídszerű alátámasztására! Amennyiben pedig viszonylag rendszeresen használjuk a padlásteret, akkor célszerű az egész járófelületet OSB-lemezekkel beborítani, vagy használjunk Austrotherm padlólapot, (amely lényegében egy polisztirol-szigetelés és az OSB lemezek szendvics-jellegű kombinációja) – ez ugyanis lépésálló, vagyis simán járkálhatunk rajta.

Mennyibe kerül a födémszigetelés?

Ahhoz képest, hogy milyen sokat takaríthatunk meg vele, az üveg- vagy kőzetgyapot mondhatni ingyen van. Az egyes anyagok ára természetesen elég változatos, de egy átlagos méretű (kb. 100 négyzetméteres) családi ház esetében már 100 ezer forintból is megúszható az egész mutatvány. (Néhány reprezentatív minta-ár kicsit lejjebb!)

Mi a különbség a kőzet- és az üveggyapot között?

Nem is olyan sok, mint gondolnánk, és nem is az, amit elsőre tippelnénk. Az üveggyapot (ahogy a neve is jelzi) üvegből készül, konkrétan üveg olvasztásából nyert nagyon vékony szálak összefonásával. A kőzetgyapot lényegében szintén üvegből van, csak másképp készül. Ennél valóban kőzetet hevítenek olvadásig, amit aztán utólag alakítanak üvegessé, majd szálakra nyújtják és habos állagúvá „fonják”. A kőzetgyapotot táblákban, az üveggyapotot jellemzően (de nem kizárólag) tekercsekben vehetjük meg. A két anyagtípus részletes, összehasonlító jellemzéséről itt olvashat bővebben!

Milyen anyagokat használjunk?

Kőzetgyapotból a Rockwool az egyik legjobb, ami Magyarországon kapható, és amely biztosítja az épületek hőszigetelését és klímáját hosszú évtizedeken át. Minimalizálja a falakon és tetőszerkezeten fellépő hőkiáramlást, továbbá kiváló tűzálló képességgel és hangszigeteléssel rendelkezik. Táblás kiszerelésben kapható készletről, 5 – 10 és 15 cm-es vastagságban. Az üveggyapotból széles a kínálat, az Ursa, az Isover, a Knauf Insulation termék mind kiváló hő-, és hangszigetelési paraméterekkel rendelkeznek és könnyen vágható, alakítható megoldást kínálnak. Ezeket tekercses kiszerelésben vehetjük meg.

Mindkét anyagtípus különböző minőségi osztályokban és vastagságban érhető el. (Erről bővebben itt olvashat.) Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb: ne spóroljunk néhány tízezer forintot azon, hogy beérjük vékonyabbal is, ez a beruházás ugyanis akár már egy szezonban is behozza az árát!

Néhány födémszigetelés ára a Hufbau Braun Kft. kínálatából:

Mint korábban jeleztük, az üveggyapot az olcsóbb megoldás, ez a Hufbau Braun kínálatát átböngészve akár már 759 Ft/nm-es áron beszerezhető, vagyis egy 100 nm-es padlástér nagyjából 75-80 ezer forintból leszigetelhető vele. (A 10 cm-es – ketté is szedhető – Ursa tekercses üveggyapot tekercse 7112 Ft. A tekercs 9,371 nm-es, így jön ki az 759 Ft/nm-es ár.) A kőzetgyapot kicsit drágább, a Rockwool Multirock 15 cm-es táblás kőzetgyapot (ne feledjük: ez vastagabb, mint a fenti példában szereplő üveggyapot!) 5080 forintos áron szerezhető be, és egy táblában 2,4 nm van. Vagyis ezzel a termékkel 2117 Ft/nm áron oldhatjuk meg a födémszigetelést, amely egy 100 nm-es ház esetében nagyjából 220 ezer forintos költséget jelent mindösszesen.  (A cikkben feltüntetett árak a 2020 decemberi állapot szerint kerültek kiszámításra.)

Mire figyeljük?

Ha a födémszigetelés ügyében tudakozódunk, rengeteg helyen futhatunk bele az interneten olyan leírásokba, amelyek a párazárás kérdését taglalják a födémszigetelés kapcsán. De mi is az a párazárás? Nos, a felszálló meleg levegő hirtelen lehűlése miatt kicsapódó nedvesség megjelenésének megelőzése, amelyre alapvetően különböző fóliákat használnak. Mielőtt azonban nagyon belemerülnénk ebbe a témába, gyorsan szögezzük le: beépítetlen tetőtér esetén erre nincs szükség! A nem lakott (és ezért nem is szigetelt) tetőterekben a levegő viszonylag jól kering, és ez a természetes szellőzés könnyedén kiszárítja a felületi nedvesség-lecsapódást. (Persze ennek a témának is szentelünk egy külön cikket, amelyet itt olvashat.)

Hasonló bejegyzések