A leggyorsabb, legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás arra, hogy melegebb legyen a házban és kevesebbet fizessünk a fűtésért a födémszigetelés javítása. Egyik korábbi cikkünkben általánosságban már áttekintettük a kérdést, most abban segítünk eligazodni, hogy milyen anyagot válasszunk a munkához.
Födémszigetelés: így kell csinálni
A födémszigetelés elvégzésének menete végtelenül egyszerű: a tekercsekben kapható üveggyapotot vagy a táblás kiszerelésben elérhető kőzetgyapotot le kell teríteni, vagy be kell szabni a padlás aljzatára. Ezt érdemes úgy végezni, hogy a gerendák közé terítjük/szabjuk az agyagot, majd a gerendák fölé is terítünk egy (vékonyabb) réteget. Minél tökéletesebb fedéssel, és persze egy alapos takarítás után. Nem kell ragasztani, és elég nagyjából beszabni/bevágni. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy megfelelő járófelületeket alakítsunk ki a szigetelés fölött akkor is, ha egyébként nem használjuk a padlásteret. Az üveg- és kőzetgyapot ugyanis egyáltalán nem alkalmas arra, hogy járjunk rajta. Ezért fontos a kiálló gerendákon lefektetett pallókból vagy vastagabb lécekből egy-két „cicajárdát” konstruálni a szigetelés fölött. Kiálló gerendák hiányában alkalmazzunk a szigetelés vastagságánál kicsit magasabb, minél nagyobb felületű stafnikat a pallók/deszkák hídszerű alátámasztására! Amennyiben pedig viszonylag rendszeresen használjuk a padlásteret, akkor célszerű az egész járófelületet OSB-lemezekkel beborítani, vagy használjunk Austrotherm padlólapot, (amely lényegében egy polisztirol-szigetelés és az OSB lemezek szendvics-jellegű kombinációja) – ez ugyanis lépésálló, vagyis simán járkálhatunk rajta.
FIGYELEM! Mindkét anyag viszketést okozhat, ezért ügyeljünk arra, hogy bőrünk egyikkel se érintkezzen közvetlenül, és az anyagok pora ne kerüljön a légutunkba! A munka során végig viseljünk hosszú ujjú, teljesen zárt ruházatot és kesztyűt, sapkát, szájmaszkot!
Milyen anyagot használjunk a födémszigeteléshez?
A födémszigeteléshez alapvetően kétféle anyagrendszer áll rendelkezésünkre: az üveggyapot és a kőzetgyapot. De vajon mi a különbség a kettő között?
Az üveggyapot (ahogy a neve is jelzi) üvegből készül, konkrétan üveg olvasztásából nyert nagyon vékony szálak összefonásával. A kőzetgyapot lényegében szintén üvegből van, csak másképp készül. Ennél valóban kőzetet hevítenek olvadásig, amit aztán utólag alakítanak üvegessé, majd szálakra nyújtják és habos állagúvá „fonják”. A kőzetgyapotot táblákban, az üveggyapotot jellemzően (de nem kizárólag) tekercsekben vehetjük meg.
A két anyagrendszer meglehetősen hasonló jellemzőkkel rendelkezik. Mind a kőzetgyapot, mind az üveggyapot lényegében tűzálló, a szálaik között felhalmozódó levegő remek hőszigetelési tulajdonságokat biztosít, és jelentős mértékben szűrik a zajt is. Mi a különbség akkor közöttük? Nos, tömören megfogalmazva az, hogy a kőzetgyapot általában minden téren kicsit jobb, mint egy hasonló vastagságú, hasonló minőségi osztályba sorolható üveggyapot. Ennek megfelelően kicsit drágább is.
Minél vastagabb, annál jobb!
Mindkét anyagtípus különböző minőségi osztályokban és vastagságban érhető el. (Erről bővebben itt olvashat.) Általános tanácsunk az, hogy minél vastagabb a szigetelés, annál jobb, mi azt ajánljuk, hogy legalább 15 cm-es vastagságú anyagot használjunk. Ne spóroljunk néhány tízezer forintot azon, hogy beérjük vékonyabb szigetelőréteggel is, hiszen, mint látni fogjuk, ez a beruházás nem túl drága, ebből kifolyólag az anyagminőség differenciáját jelző árkülönbség sem igazán jelentős. (Részletes anyagtípusok és árak a cikk végén, táblázatban!) ez a beruházás ugyanis akár már egy szezonban is behozza az árát! Ugyanakkor azon spórolhatunk egy kicsit, ha két, különböző vastagságú (vagy anyagú) szigetelést kombinálunk. Vagyis tehát az általunk javasolt, minimum 15 cm-es vastagságot úgy érjük el, hogy a szarufák közé 10 cm-es kőzetgyapot-bálákat vágunk be, amelyet aztán a szarufák fölött is 5 cm-es üveggyapot „paplannal” takarunk be. Ez a rendszer nem csupán olcsóbb, de hatékonyabb is lehet a teljes átfedés biztosítása miatt.
És most nézzük a különböző anyagokat!
Mit kell tudni a kőzetgyapotról?
A jellemzően bazaltból készülő kőzetgyapot legfontosabb tulajdonsága az, hogy mérettartó, könnyen vágható és gazdaságosan hasznosítható, mivel szinte hulladék nélkül fel tudjuk használni a munkához. A kőzetgyapot további előnye, hogy jellemzően könnyebb (súly/nm arányát tekintve) mint az üveggyapot. Ebből a termékcsaládból a legelterjedtebb a Rockwool multirock és Airrock LD.
Mit kell tudni az üveggyapotról?
A jellemzően (de nem kizárólag) tekercses kiszerelésben megvásárolható üveggyapot puhább, „paplanosabb” jellegű anyag, mint a keményebb, alaktartó kőzetgyapot. Tudni kell róla, hogy leterítve idővel veszíthet vastagságából (a kőzetgyapot nem), így már csak ezért is érdemes legalább 5 cm-rel vastagabb változatot használni belőle, mint a kőzetgyapotból. (Tehát általános tanácsunknak megfelelően a minimum 15 centiméteres rétegvastagságot figyelembe véve kőzetgyapotból elég a 15-ös, üveggyapotból inkább a 20-as az ajánlott.) Az üveggyapot is könnyen vágható és ez is jóformán veszteség nélkül felhasználható, mivel a leszabdalt „nyesedék” begyűrhető bárhová, ahol még rést látunk a rendszeren. A legelterjedtebb üveggyapot típus tapasztalataink szerint az URSA DF 39-es. (Termékek és árak a cikk végén, táblázatban!)
Mire figyeljünk a födémszigetelés kiválasztásakor?
Az anyagválasztásnál még egy fontos szempontot kell figyelembe vennünk: méghozzá azt, hogy üres és ritkán használt padlásteret készülünk-e szigetelni, vagy gyakran használt, netán beépítendő-e a fönti tér. Ez utóbbi esetben ugyanis lépésálló és jó zajszigetelési tulajdonságokkal rendelkező anyagot kell használnunk. (Üres padlásterek esetét ebben a cikkünkben vizsgáljuk részletesen.) Vagy – de ez bonyolultabb, hosszadalmasabb és összességében biztosan költségesebb megoldás lesz – ki kell alakítanunk egy olyan rácsszerkezetet, amely közé beszabjuk a szigetelést, majd ezt OSB-lapokkal vagy hajópadlóval lefedjük. Ennél egyszerűbb, ha inkább lépésálló szigetelőanyagot használunk. Ezek ugyan drágábbak, de összességében még mindig olcsóbban jövünk ki, mint a fönt vázolt „B-tervvel”.
Az alkalmazni kívánt szigetelőanyag kiválasztásakor fontos szempont lehet a szigetelés hőtartási értéke. Ez lényegében azt jelzi, hogy mennyire hatékonyan tartja a meleget a konkrét termék. Ez a termékleírásban általában így szerepel: Hővezetési tényező: λD = 0,041 W/mK. Minél kisebb az egyenlőségjel utáni szám, annál jobb az érték. Ezen kívül nem árt megnézni azt is, hogy milyen tűzvédelmi besorolással rendelkezik a termék. Ezt az A1, A2, B1, stb. jelzés fejezi ki. Ennél is igaz az, hogy minél kisebb szám következik az „A” betű után, annál jobb.
A megfelelő anyag kiválasztásakor az ár mellett megfontolandó szempont a megfelelő anyagvastagság kiválasztása, valamint annak mérlegelése, hogy csupán egyetlen anyaggal dolgozunk, vagy kombinálunk két különféle terméket. Ezekben a kérdésekben nyugodtan hagyatkozhatunk az építőanyag-centrumok munkatársaira, gazdag tapasztalataikra támaszkodva biztosak lehetünk benne, hogy jól döntünk.
Néhány elterjedt hőszigetelőanyag típusa és áraik: (A cikkben feltüntetett árak a 2020 decemberi állapot szerint kerültek kiszámításra.)
Rockwool kőzetgyapot
Terméknév | Kiszerelés | Bruttó ár/m2 | Bruttó ár/csomag |
Multirock 50 mm | 7,2 m2 / csom | 627 Ft | 4516 Ft |
Multirock 150 mm | 2.4 m2 / csom | 1882 Ft | |
Deltarock 100 mm | 3.6 m2 / csom | 2229 Ft | |
Deltarock 150 mm | 2.4 m2 / csom | 3343 Ft | |
URSA üveggyapot
Terméknév | Vastagság | Kiszerelés | Bruttó ár/m2 – csom. |
URSA DF 39 SILVER | 50 mm | 18,75 m2 / csom | 325 Ft – 6056 Ft |
URSA DF 39 SILVER | 100 mm | 9,375 m2 / csom | 650 Ft – 6096 Ft |
Knauf üveggyapot
Terméknév | Vastagság | Kiszerelés | Bruttó ár/m2 |
Knauf/Nobasil MPE | 50 mm | 7,2 m2/ csom | 857 Ft |
Knauf/Nobasil MPE | 100 mm | 3,6 m2/ csom | 1714 Ft |
Knauf/Nobasil MPN | 50 mm | 11,52 m2/ csom | 474 Ft |
Knauf/Nobasil MPN | 100 mm | 5,76 m2/ csom | 950 Ft |